logotype
  • MOK KEM
Jogszabályváltozás
2015. október 06. kedd, 14:42

Tisztelt Kolléga Asszony!
Tisztelt Kolléga Úr!

A Magyar Orvosi Kamara Komárom-Esztergom Megyei Szervezete 2015. szeptember hónapban levelet küldött valamennyi Komárom-Esztergom megyei települési önkormányzatnak, amelyben felhívta a figyelmüket két jogszabályváltozásra. Az első jogszabályváltozás, amely 2015. augusztus 1-jével immár hatályba is lépett az Önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény 2/B § (1a) bekezdés a. és b. pontjai, amelyek szerint:

(1a) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti fenntartási kötelezettség körében a települési önkormányzat köteles gondoskodni

a) az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott rendelő (a továbbiakban: rendelő) praxisjoggal rendelkező háziorvos részére történő térítésmentes használatba adásáról,

b) - amennyiben a rendelő nem a háziorvos vagy a háziorvosi szolgáltató tulajdonában van - a rendelő külső homlokzati részei karbantartásáról, felújításáról, valamint a falakban elhelyezkedő vezetékek és a központi fűtésrendszer teljes vagy részleges cseréjével járó munkák elvégzéséről.

A fentiek alapján tehát 2015. augusztus hónaptól az önkormányzati tulajdonban álló háziorvosi rendelő használatáért (a háziorvosi tevékenység időtartamára) nem lehet bérleti, vagy használati, illetőleg ezekhez hasonló jogcímen térítést, díjat kérni.

A még hatályba nem lépett jogszabályváltozás (hatálybalépése 2016. január 1-jével történik meg) a Helyi adókról szóló 1990. évi C törvény az alábbi (új) bekezdésekkel bővül ki:

39/C. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az önkormányzat rendeletében jogosult a háziorvos, védőnő vállalkozó számára mentességet, kedvezményt megállapítani, feltéve, ha annak vállalkozási szintű iparűzési adóalapja az adóévben a 20 millió forintot nem haladja meg. Az adómentességnek, adókedvezménynek valamennyi háziorvos, védőnő vállalkozó számára azonosnak kell lennie.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti mentesség, kedvezmény csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható.”

A Htv. 52. §-a a következő 23. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„23. háziorvos, védőnő vállalkozó: az a vállalkozó, aki/amely - gazdálkodó szervezetként vagy egyéni vállalkozóként - külön jogszabály alapján háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi alapellátási vagy védőnői tevékenységet végez és nettó árbevételének legalább 80%-a e tevékenység (tevékenységek) végzésére vonatkozó, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött finanszírozási szerződés alapján az Egészségbiztosítási Alapból származik;”

Mint a fentiekből is látszik, a bérleti díjak tekintetében az önkormányzat nincs mérlegelési jogkörben, a térítésmentes használatba adást minden körülmények között biztosítania kell. Erre külön felhívtuk az Önkormányzatok figyelmét, bár vélhetően több önkormányzat is hivatkozni fog a "szerződési szabadság" elvére, mely szerint a jogszabályoktól (ha az nem nyilvánít egy normát kógensnek) a felek szabadon eltérhetnek. A már élő bérleti/használati szerződéseket pedig vélhetően ilyennek fogják minősíteni egyes esetekben az önkormányzatok.

A helyi adók tekintetében azonban teljes mértékben az önkormányzat (és így a képviselőtestület) önálló mérlegelési jogkörébe tartozik az, hogy biztosítja-e az adókedvezményt a vállalkozás számára vagy sem. Habár a Magyar Orvosi Kamara Komárom-Esztergom Megyei Területi Szervezete felkérte az érintett települések Önkormányzatait, hogy lehetőség szerint biztosítsák ezt a kedvezményt, kötelezni őket erre nem tudja.

Fontos körülmény az is, hogy a helyi adóról szóló törvény módosítása 2016. január 1-jével lép hatályba, így azok az önkormányzatok is, amelyek biztosítják ezt a kedvezményt, azt kizárólag a 2016. évi adóévtől tudják ezt nyújtani, így az legkorábban csak a 2017. évben esedékes helyi iparűzési adó befizetésekor "aktiválódik".

Kérjük egyben a kollégák hívják fel könyvelőik figyelmét arra, ha a vállalkozás székhelye/fióktelephelye tekintetében a helyi iparűzési adóról szóló rendeletet módosították, hogy a könyvelők időben megfelelő bevallást nyújthassanak be az érintett önkormányzatokhoz.

Ugyancsak fontos körülmény, hogy az adókedvezményt csak olyan vállalkozók, vállalkozások vehetik igénybe, amelyek (leegyszerűsítve) a bevételük legalább 80%-át az OEP által finanszírozott ellátásokból szerzik be, így az ugyanazon a cégnév alatt foglalkozás-egészségügyi-, belgyógyász-, szemész-, stb. ellátást is nyújtó vállalkozók köre nagyrészt ki lesz zárva az adókedvezményből, hacsak "profiltisztítás" céljából nem alakítják át társas vállalkozásaikat 2015. évben. A 20%-os bevételküszöb elvileg bőven lehetőséget biztosít a nem finanszírozott, de kötelező (jogosítvány, fegyverengedély, stb.) "fizetős" orvosi vizsgálatok tekintetében befolyó összegek lekönyvelésére is, így kizárólag alapellátást végző vállalkozásoknál gyakorlatilag nincs esély a 20%-os "egyéb bevételi küszöb" átlépésére.

A Magyar Orvosi Kamara Komárom-Esztergom Megyei Területi Szervezete a fenti két kérdésben segíteni szeretne tagjainak a jogszabályi értelmezés és érdekképviselet területén is, így kérjük a kollégákat hogy jelezzék írásban, ha a rendelő-használat tekintetében az érintett települési önkormányzat térítési díjat számláz(ott) ki már akár 2015. augusztus hónapjára is, továbbá jelezze, ha az adott települési önkormányzat nem tervezi az adókedvezmény bevezetését. Előbbi esetben a Kamara - mint érdekvédelmi szervezet - közvetlenül kapcsolatba tud lépni az érintett települési önkormányzattal és segíteni tud a jogi visszásságot megoldani, míg utóbbi esetben tárgyalással, egyeztetéssel tud a kollégák segítségére lenni.

Végezetül felhívjuk a figyelmet egy harmadik jogszabályváltozásra (az Alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény), amely szerint:

"30. § (1) Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény (a továbbiakban: Öotv.) 2. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

„(9a) Az Egészségbiztosítási Alapból a finanszírozás keretében folyósított összeg a praxisjog megszerzése érdekében felhasználható.”

(2) Az Öotv. 2. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A praxisjog megszerzéséhez felvett hitelhez, illetve kölcsönhöz az állam - kormányrendeletben meghatározott módon - kamattámogatást biztosít.”

Ez alapján tehát a 2015. augusztus 1-je utáni ellátásokból származó OEP támogatás közvetlenül a praxisvásárlásra felvett hitel törlesztésére is fordítható, az nem minősül jogellenes felhasználásnak!

 

Ez a weboldal cookie-kat használ a hitelesítés, navigáció és egyéb funkciók kezelésére. Honlapunk használatával Ön elfogadja, hogy ilyen típusú cookie-kat helyezhetünk el az eszközön. .

A gombra kattintva Ön elfogadja a tájékoztatónkat!
GDPR tájékoztató